A védelmi kiadások jelentős emelését jelentette be a brit miniszterelnök
Keir Starmer jövő héten fog találkozni Donald Trumppal.
Keir Starmer jövő héten fog találkozni Donald Trumppal.
Az uniós állam- és kormányfők szerda reggel meghallgatják Emmanuel Macront, aki beszámol nekik a Donald Trumppal folytatott tárgyalás részleteiről.
Erről a német pénzügyminiszter beszélt, szerinte a javaslat nem kapná meg az egyhangú támogatást. Az Európában befagyasztott orosz vagyon egy részét pedig akár Ukrajna újjáépítésére is fordíthatnák.
De előbb még az USA és Oroszország közötti bizalom helyreállításához van szükség szerinte.
A Financial Times fő külpolitikai elemzője azt hangsúlyozza kommentárjában, hogy Európának amerikai támogatás nélkül is meg kell védenie a liberális demokráciát, vagyis utóbbi számára kell veszélytelenné tenni a világot, és nem az autokráciának.
Trump szerint az ukrajnai háború heteken belül véget érhet, „ha okosak vagyunk”. Ha viszont nem születik megállapodás, az a harmadik világháborúhoz vezethetne.
Az ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja országát.
Ha itt valóban a béke lenne a cél, az nem így nézne ki. Nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok valóban békét akar, de jelenleg mindent megad az oroszoknak. Takácsy Dorkával és Németh Andrással Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
Elon Musk elszabadult hajóágyúhoz hasonló kormányzati munkája és orosz propagandának is beillő nemzetközi fellépése láttán mind többen tiltakoznak. A tiltakozás már elérte a cég vezetését is, az viszont kérdés, hogyan befolyásolja a Tesla hosszabb távú terveit.
A szenzációsnak tűnő bejelentés értékét egyfelől erősítik az üzletemberből lett politikus beszervezését érintő korábbi értesülések, másfelől viszont gyengítik, hogy az ügynökvádat megfogalmazó Alnur Muszajev néhány évvel korábban még nem volt ennyire biztos a dolgában.
Most nem ez a legfontosabb – mondják, de Elon Musk elég jól járhat, ha nála lesznek kénytelenek tölteni a pórul jártak.
500 aláírásra van szükség ahhoz, hogy a kanadai parlament alsóháza tárgyaljon róla – jelenleg már több, mint 160 ezren írták alá.
Három éve tart az Ukrajna elleni orosz invázió. Bár a megtámadott nemzet több okból is legnehezebb napjait éli, még nem vesztette el a háborút, és egy diadalt már senki sem vehet el tőle: ha olyan tűzszünettel ért volna véget a háború, amilyet például az Orbán-kormány sürgetett éveken át, Ukrajna egyik fele orosz kézen lenne, a másikat pedig egy Moszkva-barát bábkormány irányítaná.
Hétfőtől a dolgozók nagy részét fizetett szabadságra küldik, sokan már nem is fognak munkába újra állni.
Korábban a rendőrségnél és a titkosszolgálatoknál dolgozott, az utóbbi időben azonban podcasterként lett ismert, jól menő műsorát viszont hajlandó feladni az új hivatása érdekében.
Trump és rokonsága évek óta üzleti lehetőségként tekint a Közel-Keletre. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a gázai ingatlanfejlesztés bizarr terve.
A Spiegel Putyin washingtoni beépített embereiről ír, a Süddeutsche Zeitung a techguruk pálfordulásáról, az Independent arról, hogyan lehet legyűrni az AfD-t. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Mi történik Amerikában, és miért ment bele az ország abba a vad kalandba, amit a másik Trump-elnökség hoz magával? Miért nem értjük az amerikaiakat, és az alapvető különbségek ellenére hogyan történhetett meg velük ugyanaz, mint a magyarokkal? Mi tette alkalmassá Trumpot arra, hogy túlélje a lehetetlent, és miben más ő, mint bármelyik elődje? Simó Györggyel és Wahorn Andrással beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban.
Ám ha Amerika immár ellenség, akkor az európai vezetőknek többé nem kell törődniük azzal, hogy tetszik-e Uncle Samnek, amit csinálnak – fejti ki Stephen Walt.
Az amerikai elnök nem áll meg, még tovább zsugorítaná a kormányzatot.